Mindenki érvényesül a 3×3 pályán

A Decathlon B33 Diákolimpia négy regionális döntőjének egyikét, a II. régió mérkőzéseit február 7-én, Székesfehérváron játszották.  A játék szünetében megkérdeztünk egy edzőt és egy játékost, nekik vajon mit jelent a 3×3 kosárlabda, miben látják a játék erősségét, az előrelépés lehetőségeit?

Harsányi Mária, a szekszárdi Babits Mihály általános iskola csapatának edzője szerint, neki a 3×3 játék valamivel egyszerűbbnek, puritánabbnak tűnik, mint a klasszikus öt, öt elleni kosárlabda. Különösen azért, mert a pálya, vagyis a tényleges játéktér fele akkora, mint az 5×5-ös mérkőzéseken. Ennek ellenére úgy látja, hogy a 3×3 különösen az általános iskolás korosztályoknál nagyon hasznos készségfejlesztő. Önálló gondolkodásra, gyors reagálásra tanít. Meccs közben, éppen a játék gyorsasága miatt, minden pályán lévőnek egymagának kell megoldania a helyzet adta feladatokat, nem számíthat, mint az 5×5 játéknál, a csapattársai segítségére. Ez pedig gyors helyzetfelismerésre, azonnali reagálásra készteti a játékosokat és fejleszti a kombináció készségüket is. A tanítványai nagyon szeretik a 3×3-at, mert úgy érzik, a pályán jobban kibontakozhatnak, inkább megmutathatják egyéni teljesítményüket, mint a szoros csapatjátékot igénylő 5×5-ben. Nagyra értékelik, hogy – testi adottságaiktól szinte függetlenül – a pályán mindenkinek van saját feladata, nem szorulnak háttérbe sem az alacsonyabb alkatúak, sem a kevésbé ügyesek.

A gyerekek nagy példaképe a tavaly Európa bajnokságot nyert magyar női válogatott. Úgy érzik, pár év múlva talán belőlük is lehet még 3×3 válogatott. Talán nem is alaptalan az álmodozásuk, mert a hagyományos kosárlabdához képest itthon sokkal nagyobb az esélyük lehet arra, hogy nemzetközi mérkőzéseket játszó 3×3-as csapatba is bekerüljenek.

Mándity Márkó a pécsi PVSK U18 játékosa 9. osztályban ismerkedett meg a 3×3 kosárlabdával. Akkor játszott először, az iskolából verbuvált társaival csapatot alkotva, a diákolimpián. Ezzel párhuzamosan évek óta hagyományos kosármeccseken is játszik. A 3×3-at a gyorsabb játék, a test-test elleni küzdelem, az egyéni helyzetmegoldások miatt kedveli, és úgy érzi, technikája is fejlődött az új sportágnak köszönhetően. Gyorsabb, lendületesebb lett, játék közben a korábbinál hamarább dönt fejben az adott meccshelyzet megoldásáról. Az 5×5 játékba sikerrel ültette át a hatékonyabb test-test elleni küzdelem technikáját.

Tapasztalata szerint a kosárlabda berkekben, Pécsett mind a játékosok, mind az edzők és a szurkolók nagyon pozitívan fogadták a 3×3-at, mint új sportágat.