Az AFP francia hírügynökség értesülése szerint a 2024-es párizsi Olimpiai Játékokon új önálló sportágként szerepel majd a gördeszkázás, a sportmasszázs és a szörf, a karatét viszont – annak ellenére, hogy a 2020 Tokiói Olimpián hivatalos sportág lesz – Párizsban nem vették fel az olimpiai sportágak listájára.
Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke három nappal ezelőtt nyilatkozatot adott ki, amelyben a fenti információn kívül egyéb közlendők is szerepelnek. Mint például az, hogy a NOB vezetősége szerint sürgős paradigmaváltásra van szüksége az olimpiai mozgalomnak. Az ötkarikás játékok sikeres megszervezésének nincs feltétlenül szüksége új, gigantikus épületekre, sportlétesítményekre, amelyeket az olimpiai láng kioltása után alig, vagy egyáltalán nem használnak a rendező országok.
Így azok óriási költségek és felesleges erőfeszítések árán, néhány évtized alatt az enyészet martalékaivá válnak. A nemzetközi szervezet vezetője szerint a játékok rendezését elnyerő városok valamilyen érthetetlen indíttatásból szinte kötelességüknek érzik, hogy az általuk rendezendő Olimpia mindenképpen drágább, fényűzőbb, különlegesebb legyen, mint a korábbi játékok voltak. A felesleges, fényűző külsőségek helyett a jövőben inkább a sportágak megújítására kellene koncentrálni, és magára a rendezvény korszerűsítésére.
A NOB igazgatótanácsa a közelmúltban svájci székhelyén ülésezett és jóváhagyta a párizsi játékok programját. Abban is megállapodtak, hogy a 2028-as Los Angeles-i Olimpián is biztosan szerepel majd az új sportágak közül a breaktánc, a szörfözés és a hegymászás, illetve a gördeszkázás. A karate, az egyetlen, tokiói szereplés után azért maradt ki, mert a NOB szakértői úgy vélik, a sportág a nézők szempontjából leginkább csak regionális jellegű, vagyis tömegeket a versenyek többségében a Távol-Keleten vonzanak. Ez az oka, hogy a karate egyetlen olimpiai szereplés után elhagyja az ötkarikás játékokat. A párizsi olimpia rendezői úgy döntöttek, hogy a játékok során inkább a városias ifjúsági jelleget szeretnék hangsúlyozni. Ezért kapott előnyt a bréktánc és társai, vagyis azok a sportágak, amelyeket az „utca embere” is űzhet, ha nem is olyan szinten, mint az olimpiai sportolók.
Ennek az elképzelésnek tökéletes példája a 3×3 kosárlabda, amely egyrészt roppant népszerű nemcsak az amerikai kontinensen, de Ázsiában, sőt a világ számos más pontján is. Amellett, hogy mindenütt tömegeket vonzanak a versenyek, hatalmas a sportág szurkolótábora, ráadásul rengeteg amatőr, utcákon, tereken játszó alkalmi csapat is alakult a 3×3-at kedvelő fiatalokból.
Egyes sportágak szövetségi vezetői évek óta keményen küzdenek azért, hogy előbb-utóbb bekerüljön a saját spotáguk az olimpiai résztvevők közé. Ilyenek például a futsal, a squash, a motorozás, a biliárd, vagy a sakk.
A 2024-es Párizsi Olimpia lesz az első olyan verseny, ahol nemcsak a pazarlás megszüntetését követelik majd meg, és nagy hangsúlyt fektetnek az ifjúsági fesztivál feeling erősítésére, de bevezetik a létszámkvótákat is. Jelentősen csökkentették a játékokon résztvevő sportolók létszámát.
Párizsé lesz az első olyan Olimpia, amely 50-50 százalékban szabályozza a férfi-női résztvevők kvótáját. Rióban még 45, Tokióban 48 százalékos volt (lesz) a nők aránya, Párizsra eléri az 50 százalékot.