A Nemzetközi Olimpiai Bizottság hivatalos, Tokyo 2020 honlapján az aktuális napi hírek mellett folyamatosan egy-egy sportág kiemelkedő versenyzőjét is bemutatják. Tegnap a 3×3 koronázatlan királyának, a szerb Dusan Domovic Bulutnak, vagy, ahogyan sokan becézik, Bulutproofnak a pályáját mutatták be és beszélgettek vele a karrierjéről.
A 35 éves sportember, már a 3×3 nemzetközi versenyek kezdete óta a játékosok élén áll, eredménylistájában ott szerepel a világbajnoki címektől kezdve, a világkupák MVP-díjaiig mindenféle aranyérem, bajnoki, vagy világkörüli tourgyőztesi cím. A sportág szakértői szerint különleges mozdulatait, cseleit, kosárra dobásait tanítani lehet. A szinte megszámlálhatatlan érem, sikeres verseny, győzelem ellenére Bulut sosem felejtette el, hogy honnan indult. Élénken él emlékeiben – és ezt igyekszik minden adandó alkalommal el is mesélni – szülővárosa, Novi Sad Limán utcája, ahol gyerekkorában alkalmi kosárpalánkok alatt játszott a barátaival. „Mire felnőttem, már mindenem megvolt, amire szükségem lehetett, hiszen nekem a kosárlabdázás jelentette a mindent és az megadatott már gyerekkorom óta „– mesélte Bulut.
A Liman utcában ma is egymást érik a kosárpalánkok és aligha van olyan nap, amikor a gyerekek, a tizenéves suhancok tömege ne pattogtatná a labdát az utcakövén. Ebben a városrészben a 3×3 kosárlabda nemcsak sportot jelent, hanem társadalmi eseményt, a barátokkal, rokonokkal, szomszédokkal való kapcsolattartást, közvetlen lakóhelyük híreinek a cseréjét. A testmozgás mellett az utca kínálja az ott lakók szórakozását is.
„Nem volt könnyű felnőni – emlékszik vissza a kezdetekre -, mert zavaros volt a helyzet. Gyerekkorom éveiben bomlott fel Jugoszlávia, de én akkoriban ebből semmit sem vettem észre. Iskola után rohantam a pályára és játszottunk sötétedésig, másnap ugyanezt csináltuk, éveken keresztül. Visszaemlékezve nekem úgy tűnik, akkor sokkal egyszerűbb volt az élet. Nem létezett még az okostelefon, a közösségi média, sokkal többet játszottunk egymással és rengeteget beszélgettünk. Úgy gondolom, hogy nagyon normális gyermekkorom volt. Értékes leckét kaptam az élettől amely meghatározta a további pályám irányát is. Gyerekkoromnak köszönhetem, hogy megtanultam mi az a hűség, a valódi barátság, mit jelent az egyénnek a közösség, hogyan érhetünk el magasabb célokat a közösség erejének a segítségével”- nosztalgiázott a sztárjátékos.
Dusan Bulut már hatodikos korában tudta, hogy felnőttként profi kosárlabdázó akar lenni. Arról álmodozott, hogy egyszer NBA játékos lesz. Az álmok teljesülése érdekében az elkövetkezendő éveiben mindent megtett és ma, az eredményt látva, ez teljes mértékben sikerült neki.
Kezdetben 5×5-ös kosárcsapatoknál játszott, előbb helyben, a szülővárosában egy klubnál, aztán országszerte több csapatnál próbálkozott. Akadályozta az előrehaladását, hogy a klubok pénzt kértek jövendő játékosaiktól és legtöbb helyen fizetni kellett az edzők oktatásáért, a pályahasználatért és gyakorolni is csak pénzért lehetett a pályán. Bulut szüleinek pedig nem volt annyi pénze, hogy mindezekért fizessen a kluboknak. Idővel nyilvánvalóvá vált, hogy hiába bánik tehetségesen a labdával, az anyagi akadályok meggátolják a fejlődésben. Szerencséjére akkoriban indult a 3×3-as kosárlabda játék. Örömmel csatlakozott ehhez az új sportághoz. „Szórakoztató és ingyenes volt, nem kellett fizetni a pályahasználatért, annyit gyakorolhattunk, amennyit akarunk. Döntöttem a váltás mellett „- sorolja a kezdeteket a szerb játékos.